Ma tartják a sierra leonei választásokat. Elnököt, parlamenti képviselőket, pogármestereket és önkormányzati képviselőket mind-mind ma választja a 2.5 millió szavazásra jogosult. Lényegében az opciók a két nagy párt: a pirosak meg a zöldek.

Sehol se szép a pártpolitika, itt se az, itt viszont a fő extra a törzsi dimenzió.

A törzs kvázi etnikum, tehát látszik a vonásokon (nekünk ez azért nem igazán felismerhető), de kulturálisan is domináns: mindnek saját nyelve van és beszélik is, látszik a kereszt és vezeték neveken, csomó törzsi hiedelemmel jár, meg ünnepekkel, hierarchiával és vezetőkkel. Az emberek általában tudják egymásról, hogy ki micsoda, majdnem annyira sejthető, mint az EU-ban, hogy ki melyik országból való. De túl a kulturális és etnikai szállakon, ami politikailag igazán fontos, az a törzsi identitás, ami sokszor vetekszik a nemzetivel.

A két legnagyobb törzs a lakosság közel egy harmad-egy harmadát adja. A maradék egy harmad egy tucat kisebb és nagyobb törzsre oszlik.

A legnagyobb törzs - a délen és keleten élő mendék- hagyományosan a zöld SLPP-t támogatják, míg az északon és nyugaton élő temnék meg a limbák a piros APC-t (ez a homogén körzetekben 90% fölötti párt szimpátiát jelent). A kisebb törzsek egy része a történelem során egyértelmű elkötelezettséget mutatott, másik része hullámzó kapcsolatokat ápolt a nagy pártokkal.

***

A törzsi törésvonalon felül, azzal persze összefüggésben, egy eltérő történelmi emlékezet jellemzi a két nagy pártot.

A zöldek fő példaképe az ország függetlenségét kikiáltó első elnök, Milton Margai, aki a gyarmati időkben is az angol admisnisztráció első embere volt helyben. A kormányzatban általa (illetve testvére idején) meghonosított erős mende dominanciára ők azt mondják válaszul, hogy ennek oka az, hogy ők (voltak?) a tanultabbak.

A pirosak fő példaképe Siaka Stevens. Ő maga vegyes etnikumú családból való, és igyekezett az egész nemzet vezetőjének mutatkozni, csökkenteni a törzsi megosztottságot. A törzsi árokbetemetés egyik eszközeként beszüntette a pártversenyt, mondván ő majd képvisel mindenkit. így 20 évig tudott hatalomban maradni annak ellenére, hogy a gazdaság összeomlott, a korrupció viszont burjánzott. Gyenge politikai/gazdasági teljesítményét látványos nemzeti beruházáokkal (pl stadion) ígyekezett kompenzálni.

A polgárháború alatt hatalomra kerülő, és az ellen harcoló különböző katonai és civil alakulatokat mindkét párt általában elítéli, bár különbőző hangsúlyokkal.

A zöldek jelöltje Maada Bio maga is katonai vezető volt, és a háború alatt két puccsot is végrehajtott: először társaival megdöntöttek egy másik katonai vezetőt, majd miután kiderült, hogy a társa mégsem akar választásokat rendezni, megdöntötte őt is, és kiírta a választásokat. Utána visszavonult sok évre, Amerikában élt, majd most visszatért a politikába. Katonai tevékenysége erősen vitatott, semmiképpen nem egy béke-nóbel díjas aktivista. Hívei a határozottságát és eltökéltségét dícsérik.

A pirosak jelöltje Ernest Bai Koroma (EBK) egy ősz ex-biztosítási ügynök. Az újrainduló elnök percepciója, hogy békés és jámbor természetű, kerüli a feltünést. Azzal dicsekedhet, hogy számos nemzetközi szervezet és nyugati állam méltatta kormányzását, az országot most választották be az ENSZ emberi jogi tanácsába. 

***

Ideológiai különbségeket a két nagy párt között nagyon nehéz találni. Mindkét párt a pragmatikus viszony híve Kínával szemben, és nagyon szereti az Obamát és Európát. Mindkét párt abban hisz, hogy növelni kell a szociális hálót és az infrastruktúrát, részben segélyből és hitelből, részben erőteljesebb adószedésből. Mindkettő állítólag az emberi jogok és a demokrácia nagy barátja, kivéve ahol ez ellentmond a sierra leonei emberek tradícióinak (törzs főnöki rendszer, genitális csonkítás, abortusz, melegek jogai).

***

A választás egyáltalán nem tét nélküli. Az elmúlt években több helyen találtak olajat, és több óriási beruházás elindult (vasérc, arany, gyémánt, cukornád), amikből az állami bevételek meredek emelkedése várható . Sokan úgy érzik, hogy aki a választást megnyeri, az egyrészt nagyon megszedi magát, másrészt az ő nevéhez fogják kötni az ország átalakulását.

Már az elmúlt ciklusban is nagyon komoly fejlesztések történtek: több fontos betonút megépült, nagyot javult az áram ellátás a fővárosban, és most szerelik be a napelemeket az első közvilágított főútra. Ezek miatt a látványos fejlesztések miatt sokan úgy gondolják, hogy nagyok a pirosak újraválasztási esélyei.

Ezt tarkítja néhány komolyabb korrupciós botrány (alelnök, fővárosi polgármester), de ezt a nem túlzottan szabad média és a lakosság cinizmusa talán kompenzálja.

***

Az esély latolgatók számára néhány kulcs momentum lehet a döntő:

- Hova állnak a Kriók és Freetown? A felszabadított rabszolgák leszármazottai befolyása 200 éve változatlan a fővárosban, ahol legnagyobb számban találhatók. Bár Freetown inkább piros, de jelentős a keveredés, és éppen ezért a választási preferenciák sem olyan szilárdak.

-Mi történik a keleti végen Konóban? A talán legelmaradottabb megyében nem sok minden történt 5 év alatt. Se út, se villany, se munka. Marad a gyémánt keresés a patakokban meg a háztáji mezőgazdaság, de egyik sem biztosít stabil megélhetést. Előző választásokkor, miután Kono etnikumú alelnököt választott, a Konok beálltak a pirosak mögé. Az alelnökjelölt most is ugyanaz, de talán sokan csalódtak, hogy emberük milyen keveset tett a régióért, ezért talán sokan visszapártolhatnak a zöldekhez.

-Hova áll a 3. párt? Az ország első vezetőjének unokaöccse sok évig maga is a zöld párt színeiben politizált. Aztán egyszer összeveszett a zöld párt vezetőjével és kivált, és új narancs színű pártot alapítot. Ezekutána a 2007-es választásokkor sokak meglepetésére a választások második fordulójában (ahol az első 2 mérkőzik meg a többségért) már a pirosak jelöltjére buzdított, ezzel átlépve a törzsi határvonalakat és részben ez döntöte el a küzdelmet. Idén újra indul, és szavaiból úgy tűnik, hogy egy esetleges 2. fordulóban megint a pirosak melléállna. Viszont most még látványosan igyekszik rúgni mindkét pártba a választások elött, hogy adott esetben újra zöldnek állhasson.

-Lesz-e választási csalás/komolyabb beavatkozás? 2007-ben, a floridai esethez hasonlóan, számos urna szavazatait érvénytelenítette a választási bizottság csalás gyanúja miatt. Ennek következményeképpen az ellenzéki párt számos szavazatott vesztett. Az új regisztrációs rendszer következtében abban bíznak a megfigyelők, hogy nem ismétlődik meg az eset.

-Mennyire jó pártválasztási indikátor a kampányrendezvények látogatottsága? Miután nincsenek értelmes közvéleménykutatások az országban a pártok támogatottságát csak megfigyelések és hallomások alapján lehet becsülni. Mind a 10 párt minden megyében tartott 3-3 nagy gyűlést, aminek elvileg jól mutatja az erőviszonyokat. A kis pártok esetében ez néhány tucat ember, a nagyobb pártok viszont Budapest parádét csapnak. Ha egy párt igazán népszerű egy megyében, akkor a kampányrendezvényük alkalmával bezárnak a munkahelyek és leáll a város. A zöldek tegnapi fővárosi rendezvénye pont ilyen volt, sokak meglepetésére, hiszen a zöldek történelmileg jóval gyengébbek itt. Mások viszont görögdinnyézőkről beszélnek, akik zöld pólót húztak tegnap, de a szívük/lelkük piros.

-Relatíve békés lesz-e a választás? Azt szinte mindenki biztosra veszi, hogy lesz elégedetlenség és tömegesebb utcai megmozdulások. Ha ezek a két párt közötti bunyóba vagy rendőrök, katonák szállnak be, főleg ha ez a két forduló között történik, akkor ki tudja mi lesz. Például elmaradhat a második forduló vagy teljesen felfordulhatnak az erőviszonyok.

Saját előrejelzésem:
Első fordulóban: piros (kormánypárt) 48%, zöld 40%, narancs 8%

Kelet zöldnek áll, freetown piros marad, 2. fordulóban narancsok pirosak mögé állnak és az elnök újrázhat. Freetown békés lesz, dél és kelet kevésbé, de nem éri el a nemzetközi ingerküszöböt.

Vagy nem.