2012.01.23.
16:39

Írta: Blakawt

pénz pénz

Majdnem elfogyott a kess karácsonykor! (szenzációhajhász cím)

Mikor Petra elment a bankba első fizetésérol szóló csekket beváltani  mondták neki, hogy most ennyi kp nincs a széfben.
 
A makrotankönyvekben úgy írják, hogy egy ország jegybankja korlátlanul tudja növelni a pénzállományt. (A mostani válság alatt előtérbe került ugyan a zero-lower bound* problémája, de a készpénz nyomtatás határairól nem volt szó makró órán).
Na, hát Sierra Leonéban a monetáris politika sem éppen tankönyvszerű.

***
 

Onnan indítanék, hogy mik az árak meg a készpénz címleteket:

Van a fém 100-as (5 ft). Miután nincsen az országban kávéautomata, nincsen hol felhasználjam a felgyulemlo fémet, ezért inkább kerülöm, nem kérem el a közértben.
Van még az 500-as (25 ft) kicsi és kétszínu, mint az otthoni 100-as. (jaj az a Horn Gyula és a 100 forintos vicc ennyi év után). 

Aztán jönnek a papír pénzek: 1000 Leone (50 ft). Ez A pénz. Ennyi egy pohár rízs/vekni kenyér, két narancs, három banán, 5 chili paprika, egy út a taxival, a borravaló. Nem, nincsen egy narancs/banán a piacon, hanem úgy általában minden ár ezerrel osztható. Az árak meg nem úgy emelkednek, hogy 1200 lesz valami, hanem kevesebb banánt kapsz egy ezresért. A 2000 Leonén egy szimpatikus szemüveges muksó mosolyog és kevésbé gyurodik, mint az 1000-es. Az 5000-es lila és a vízeromuvet ábrázolja.

A legnagyobb címlet a 10.000-es (500 Ft), amibol a piacon már nehezen adnak vissza, hiszen a helyiek hétköznapjaiban ritkán vannak 3000 fölötti tételek: mosóporból mindenki a kistasakosat veszi, a piacon legalább 7-8 árustól kell összevásárolni  a vacsorát, mert borzasztóan specializálódnak az árusok (eufémizmus, reggel vesz az árus a nagybanin egy nagy vödör rízst/füstölt halat és azt árulja kicsiben amíg el nem fogy). 

Viszont az olyanoknak, mint mi, akik a libanoniak által üzemeltetett áruházakban vásárolnak (mirelit pulttal), meg olyan éttermekben esznek gyakran ahol légkondi van, meg a tengerparti bárokban mulatnak mindig van 200 ezer Leone a zsebében. (gondolom már mindenki vágja, hogy 20-szal kell osztani HUFárazáskor: 10 ezer forint). Az ilyen polgári mulatás (pringles chips és egyéb import bolti cuccok, kulináris éttermi kaja, bári mulatás) az otthoni áraknak simán a másfélszerese.
Szóval kell egy rakat apró az utcai életre és taxira meg  még egy csomó 5-10 ezres, úgy kb 40 bankjegy, ennyi pénz már nem nagyon fér be a pénztárcába.

Kezdünk közeledni a probléma gyökeréhez. Készpénzhez úgy jutok, hogy rendszeresen elmegyek a bankba, ahol negyed óra sorbanállás után felveszek 2 millió Leonét. Ez 200 darab bankjegy, pontosabban 195, mert 50.000 a kezelési költség rajta, de gyakran közel a duplája, mert inkább 5000 címletbe adják egy jelentos részét, és akkor leszámolom, majd teletömöm vele minden zsebemet, majd otthon berakom egy fiókba. Onnan veszünk ki  minden reggel egy kisebb kupacot, tapintásra. Vehetnék ki pénzt ATMből is, de drága az egyszeri díj és 200k a limit, miután ezek a fejlett világra tervezett ketyerék csak 20 bankjegyet bírnak kipréselni magukból.

Felmerülhet, hogy hogyan vesznek az emberek autót vagy fizetünk lakbért. Dollárban. A 10k utáni legnagyobb címlet  a 440k-nak megfelelo 100 dolláros. Az 1 - 50 dollárost itt nem használják igazán (és rosszabb árfolyamon váltják az utcán), a vagyon felhalmozásának módja a 100 dollár/ dollár számla. A bankban rendszeresen megjelenik néhány sikeresebb KKVs, aki dollárszámlájára rakna be 10 millió Leonét, amit már géppel számolnak le, de abba is kb 50-esével kell beadagolni a pénzt, kb 20 perc várakozás.

 
***

És eljött a karácsony.
Ilyenkor egyébként is mindenki többet költ, ajándékok meg a bulik, meg a melóba sem kell bejárni. De ilyenkor hazalátogat a diaszpóra krémje, aki Amerikában, Angliában annyit keresett, hogy telik neki hazaútra. Őket messzebbrol ki lehet szúrni, mint az albínókat. Ahogyan sétálnak, a ruháik, a viselkedésük minden sokkal inkább hasonlít egy turistára, raádásul gyakan óriási terepjárókat bérelnek és sokkal hivalkodóbb életet élnek, mint mondjuk mi (nyaralnak).

Fel is pörgetik az árakat sok helyen, például a dobozos kóla (tipikus nyugati cucc, helyiek helyben töltött üveges kólát isznak, aminek más az íze) ára 30%-kal emelkedett. A benzinkutakon eloször kígyózó sorok voltak, majd elfogyott a benzin (ekkor pont egy vidéki nagyvárosokban voltunk) és a feketepiacon kellett drágábban venni.

Na szóval megjelent a diaszpóra, nagyszámban váltotta be a dollárját, a közszférában repkedtek a bónuszok, amíg egyszer csak fel nem tunt, hogy fogytán a bankokban/kincstárban a készpénz állomány. A bankok elkezdték nem kifizetni a nagyobb csekkeket, a kormánynak is el kellett halasztania bizonyos készpénzes kifizetéseket.

Hát akkor, gondoltam én, be kell izzítani a generátort, vágni a fákat, keverni a festéket, aztán pöröghetnek a nyomdagépek. Zimbabwéban sem a gépeken múlt a dolog, a tízmillió szoros inflációval is bírták a tempót. De kiderült, hogy itten a készpénzt nem házilag nyomják, hanem importálják. És ahogy ez éles szitukban elofordul, valami hiba csúszott a megrendelésbe, és csak tavaszra tud pénzt szállítani az angol cég, akinek kiszervezték a pénznyomtatást. Nem tudom, hogy melyik fél a hibás, de ez a Delarue Ltd egész komoly vállalat: 200 éves, félmilliárd fontos az árbevétele és 30 másik ország valutáját nyomja (Egy rakat exotikusat, meg az eurót és fontot is). Lehet, hogy valaki rosszul töltötte ki/olvasta be a készpénz igénylo lapot, mondjuk elnézett 3-4 nullát, ez ekkora tételeknél simán megesik, vagy csak egyszerűen nem volt akkora biztonságos úszó páncélszekrény, amibe elfért volna ennyi zsé.**

Összegezve, mindenki nagyon izgult, hogy készpénz hiányban mi lesz, netalán bankpánik vagy defláció, ha nem megy idoben haza a diaszpóra, és váltja vissza a Leonéjét. Visszamentek, várhatóan stabilizálódik a helyzet.


A kényelemre és vékonyabb bukszára vágyó burzsulyok nagy bánatára sajnos ebben a megrendelésben sem igényelt a jegybank új 20k/50k Leonés címletet.



*a jegybankok tipikusan a kamatcsökkentés eszközével növelték közvetve  a pénzállományt, de miután nem lehet nullánál (sokkal) alacsonyabb kamatot kínálni, ez az eszköz most nem mukodik nyugaton. (link)
Az itteni alapkamat 15%-os.

**a készpénz állomány kb 1000 mrd Leone. Ezt kell évente közel 15%-kal növelni, ha változatlan kp használattal (forgási sebesség, számlapénz használat) számolunk (vasérc bumm nélkül, mert abban nem sok Leone van). Ez 150 mrd Leone, amit az egyszeruség kedvéért csak nagy címletekben rendelünk meg, fele 10K-s és fele 5-k sban, akkor az 10 millió bankjegy. Ha egy bankjegy 1 gramm, akkor az 10 ezer kg.

1 komment

Címkék: penz monetaris

A bejegyzés trackback címe:

https://badbadwan.blog.hu/api/trackback/id/tr473741174

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Szülő1 2012.01.23. 18:32:11

Akkor most elmesélem, hogy miként dőlt össze a Szovjetúnió - nem kis részben éppen a készpénz-hiány miatt.
A történet úgy kezdődik,hogy egy kontinensnyi országban igen drága és kockázatos lenne centralizálni a készpénz-nyomtatást a szállítás miatt. Ezért ellátási körök működtek, kb. köztársasági szinten. A rendszer arra volt bazírozva, hogy minden hónap 2-án a dolgozók megkapják a bért, a nyugdíjat, amit azután egyenletes ütemben el is költenek. Miután minden állami üzlet esténként beszállította a központi bank fiókjába készpénzt, évtizedekig minden rendben volt. Gorbacsovnak támadt az a nagyszerű ötlete, hogy erősen korlátozza az alkohol-kereskedelmet. Ez előbb a központi költségvetést aknázta alá, miután a vodka 95%-os adótartalommal bírt. Utána viszont abból lett a baj, hogy a dolgozók vodka hiányában nem költötték el a havi bért, emiatt azután nem áramlott vissza a készpénz a központba. Erre jött az a válasz, hogy elmaradtak a bérfizetések és a nyugdíj-kifizetések is. Ez tovább rontotta a helyzetet. A végén az történt, hogy a helyi köztársasági hatalmak neki álltak maguk nyomni a rubelt, ami eleinte javította a helyzetet. De annyira megszerették a pénznyomtatás ízét, hogy pillanatokon belül hiperinflációt csináltak. Pedig csak mindenki egy "kicsi"-vel nyomott több pénzt, mint amennyi lehetett volna. Ld. még The Tragedy of the Commons.
süti beállítások módosítása