Nem (csak) azért nem posztolok a melóközeli ügyekről, mert félek, hogy a feletteseim ráállnak a guglifordítóra, hiszen azt néhány helyesírási hibával, hosszú összetett mondatokkal, szlenggel és szóképpel simán be lehet küldeni a susnyásba. Hanem azért mert nem értem és nem is tudom, hogy mi folyik körülöttem.

Úgy tunik, hogy borzasztóan udvariatlan dolog megkérdezni, hogy ki min dolgozik. Már kb mindenkit megkérdeztem kétszer, szinte soha nem kaptam érdemi választ,  viszont láthatóan tolakodásnak vették, úgyhogy most egy ideig inkább nem kérdezek. Egyébként is azt mondják, hogy december közepétol egy hónapra leáll az államigazgatás, úgyhogy most már nem is nagyon volna értelme érdeklodni.

Fonokom nagyon fontos ember úgyhogy ritkán van benn a helyén, a múltkor meg az e-államokban volt 2 hétig. Eddig talán 5 feladatot kaptam tole, és ezekhez 5 perces brífinggel, egy haikunyi e-maillel vagy esetleg SMSinstrukcióval látott el. Ilyenkor az elso dolgom, hogy feltúrom a hivatali elodom file-jait, és keresek valami hasonlót, hogy legalább a formátummal tisztába kerüljek. Közös tudásbázis nincs, azon a kevesen kívül, ami a honlapra felkerül. Néha körbejárok és érdeklodom, hogy kinek mennyire friss adatai vannak, és akinek a legújabb attól elkérem. Ebbol persze idonként bajok vannak, mert kiderül, hogy van még frissebb, vagy ez annyira friss, hogy még nincsen államtitkárilag jóváhagyva. Aztán próbálok sokat mögéolvasni, gondolni a dolgoknak.

Elkezdtem gyujteni mániákusan az értelmes adatokat, meg minden gazdasági témájú tanulmányt. Utóbbiak száma annyira véges, hogy könnyen lehet, hogy ha továbbra is ilyen tempóban olvasom/íródnak akkor nyárig a végére érek.

Meg aztán igyekszem követni a helyi sajtót, bármennyire is fájdalmas. Mindig másik újságot veszek, mert a lapok iszonyatosan pártosak, és mindig alapvető infók hiányoznak a cikkekből, viszont minden rövid hírben szerepel legalább 4 felkiáltójel  !!!! Arra viszont pont jó az újság, hogy kiderüljön mik a főbb gazdasági témák (benzinár, rízs ellátás, orvosi bérek, ÁFA, vasérc kitermelés)

Mostanra már egész sokféle apró tudást összeszedtem, ami jó kiindulópont a beszélgetésekhez/vitákhoz, meg aztán ezek a témák forognak a kormányzati dokumentumokban, amiken előbb-utóbb dolgozni fogok. A 2011 évről szóló zárszámadás összeállítása elvileg például az én feladatom lesz, január közepén fogok nekilátni. Az lesz az első testesebb feladat, egy várhatóan 20 oldalas leírás az elmúlt év költségvetési fejleményeiről.

****

A Karácsony előtti héten egy tucat közgazdász (KSH, MNB, APEH/NAV, PM/NGM) összegyűlt vörksoppolni, hogy frissítse az ország makro és fiskális előrejelzését. Bár eredetileg nem voltam meghívva, de szerencsére az egyik kollégám fellobizott. A nagyobb lélegzetvételű több munkaegység együttműködését igénylő feladatokra az a bevett gyakorlat, hogy kivonulást kell rendezni valamelyik környékbeli luxus szállodába (otthon ez kb 3 csillag volna). Napi 4szeri étkezés, kicsit gyorsabb internet, napidíj (ami egy hét vörksop esetén annyi mint a havi fizu), meg aztán a szállodai szoba. Én nem aludtam ott egyszer sem, úgyhogy nem tudom, hogy ki hogyan mulatta át az éjjelt. Az egész annyiba kerül, najó nem is mondom...

Szóval elvonultunk a belváros zajától, és ott próbáltuk megálmodni az ország jövőjét. Elsokörben a növekedési adatokkal foglalkoztunk, szektoronkénti megbontásban. A nyersanyag szektorokkal kapcsolatban friss infok jöttek (sokkal jelentősbb kitermelés, mint amikkel eddig számolt a kormány) ezeket csak be kellett betáplálni a gépbe, úgyhogy a tucatnyi mezőgazdasági szektor, néhány kiemelt szolgáltatási szektor, és az 7 középválallatot (2 üdítőital, 1 sör, 1 szappan, 2 keksz, 1 festékcég) és pár szektorban elszórva kisvállalatokat (liszt, beton, ruházat/varroda) tömörítő ipari szektor adatait frissítettük . Hosszas beszélgetések folytatódtak arról, hogy kinek milyen megérzései, infoi vannak a különböző termelő szekorokról. Aztán a legfrisebb adatok, néhány anekdotikus illetve termeléselméleti eszmefuttatás után közösen döntöttünk a szükséges korrekcióról. A dolog gyakran vitákhoz vezetett és felsőbb autoritás hiányában addig tartottak, amíg valaki bele nem fáradt. Szerencsére mindenki nagyon hamar elfáradt, és valahogy mindig a nagyobbik növekedési szám került be.

Emögött részben az állt, hogy a Valutaalap 51 százalékos (!!!!) reálnövekedést mondott jövőre, és tuti hogy a miniszter is ezt fogja akarni majd látni, mert majd a Valutaalap is ezt fogja majd akarni látni. Nem nagyon volt tehát mit csinálni, főleg hogy már betöltöttük a nyersanyag szektor bummját, aztán mégsem akart sehogy sem összejönni az 51, jóval az elvárt növekedés alatt maradt az előrejelzés.

Már már mindenkinek kezdett gyanús lenni, hogy miért nem bírjuk összehozni a (várt) növekedést, de még vitte az embereket a lelkesedés, hiszen ekkora növekedési számot a világ nem nagyon látott, talán ezért is ilyen nehéz összehozni papíron. (sajnos ez egy egyszeri növekedés 2012-re, ráadásul nagyon alacsony bázisról). Ekkor sikerült ittlétem eddigi első és egyetlen valóban hasznos kontribúcióját tennem. Kvázi felismertem, hogy a vasérc szektorban rejlő módszertani oka van annak, hogy nem jön ki az 51 és nem az, hogy a többi szektorról alkotott képünk szürke és fantáziátlan.

Nagy öröm fogadta felfedezésem (amit megosztva adtunk elő lakótárs/bajtársammal), és egyből javasolták, hogy lehetnék mostantól statisztikus, ha gondolom, de nem lettem. A többi szektor adatai viszont visszatértek a régi kerékvágásba, mint ahogyan várhatóan a valóságban is történni fog: a gazdaság összes többi része sajnos szinte semmit nem fog megérezni a nagy vasérc bummból*.

***

*A szektor alig kapcsolódik bármi máshoz, nagyon kevés embert foglalkoztat, és igazából 2014-ben fizet majd csak jelentősebb adókat.

Mo és SL közti párhuzamok, metodológiai kifejtés a kommentekben

+ itt egy nagyon jó összefoglaló cikk Afrika gazdaságáról