Tegnap azt hallottam, hogy hatalmas dugó van a városban ezért nekivágtam a hazaútnak gyalog. Gyorsléptekkel 45 perc az út, induláskor kezdett el sötétedni (fél7) és vaksötétben értem haza. Bár hamar feltunt, hogy a hatalmas dugó elmúlt már régen, de a kiváncsiság rávett rra, hogy végigsétáljam az utat.
Röviden: nem javaslom senkinek, nem éri meg.
Nagy a por, sötétedés után is nagyon meleg van, nyeled a kipufogógázt, állandóan a lábad elé kell nézni, a vékony járdán sok a gödör/homokdűne, amit kerülgetni kell, gyakran nincs is járda, ezért az autók száguldanak melletted, ha meg éppen nem jön, akkor meg mobiltelefonnal kell világítani a lábad elé, mert közvilágítás nincs.
És spórolni is csak egy 100-ast lehet (ennyi a taxi), de minimum egy liter víz kell a túrára, ami palackos víz esetén kicsit többe is kerül*.
Eloször végig sétáltam a kedvenc utcámon, (Lightfoot Boston Street), ami a tengerparttal és a foutcával párhuzamosan, a kettő között halad.
Több régi (talán századfordulós) épület így a pályaudvar, két templom, alacsony téglaházak egészen kedves látképet adnak. A város azon ritka pontja, ami arra utal, hogy itt 200-50-20 éve is egy város állt.
Mert különben a városra rányomja a bélyegét, hogy a polgárháború elől menekülő tömegek duzzasztották fel, és az átmeneti menedékhelyekbol növi ki magát nagyon lassan.** Pont ezt a benyomást kelti a következo szakasz, miután a város egyik legnyomorúságosabb slum-jén át vezet a legrövidebb út (Kroo bay):
fémlemezbol és fából összerakott viskók egymás hegyén/hátán, egy focipálya, egy mecset. Az útmenti viskók lábánál utcai árusok próbálnak ezt-azt eladni.
Aztán jön a Stadion környéke, ami estefelé olyan forgalmas, mint a Moszkva tér: iskolás diákok, öltönyösök, árusok, taxik tömege. Majd az utolsó hosszú szakaszon egy zajos és érdektelen foút mentén kell hosszan sétálni.
Összességében nem nagyon foglalkoztak velem, az árusok is látták, hogy sietek,
és egy nemzeti focimezbe öltözött lány szólított le, de csak visszaköszöntem, neki sem álltam meg. Az egész történetben a pozitív mindössze annyi, hogy teljes biztonságban éreztem magam végig:
Ha céltudatosan mész az utcán, akkor senki nem foglalkozik veled.
Ha elvesznél, bárki nagyon szívesen segít, sőt akár hazáig kísér.
Ha eleged van a sétálásból, bármikor szerzel taxit, maximum kicsit lehúznak.
*Kapható zacskós víz is (15 Ft 0,5 liter) , a zacskós tej analógiájára, aminek az egyik sarkát ki kell harapni, majd egy kézzel szorítva küldöd a vizet a szádba. A legtöbb zacskós víznek illetve a leggyakrabban forgalmazott palackos víznek nincs túl jó íze, ezért vízvásárláskor is válogatósak vagyunk.
**A várost 1954-ben 65 ezer ember lakta, ma 1 millió.
