Bad bad wan

Na, nagy nehezen úgy néz ki, elindul a blogunk Freetownból.
Egy hete érkeztünk meg, nagy kalandokkal az első pár napban.

Azt írtuk már fácsén, hogy a csomagjaink nem érkeztek meg, mivel Brüsszelben 10 percünk volt összesen átszállni, ez azt jelentette, hogy végig kellett rohannunk a reptéren, hogy legalább mi elérjük a repülőt.
A repcsi még megállt The Gambiaban (az a csöpp ország, amit mindig kihagyunk a vaktérképes játékon), ami repülőről nézve gyönyörű: óceán, teljesen kultúrált kertesházak és utcák. Ráadásul a repülőn szerzett összes (2) haverunk is leszállt, ahogyan egyébként a gép 85%-a. Sierra Leonéba nem pont a fővárosba száll le a gép, így itt csak óceánt, zöldet és folyókat láttunk a gépről, de az az érzésem, hogy Freetown fölött repülve se lett volna ugyanaz a kép. mint Gambia felett. Leszállás után, bár tudtuk nem lesznek meg a csomagjaink, ,de meg kellett várnunk az utolsó bőröndöt is, addigra viszont minden utas eltűnt csak néhány Mohamed maradt velünk. (Itt az emberek komoly százalékát Mohamednek hívják.) Bár a luggage claim-nél Dávid megpróbált beelőzni egy helyi asszonyt akinek szintén nem jött meg a csomagja, de végül az udvariasság győzőtt. Így viszont elment az utolsó speedy boat is, amivel el lehet jutni FT-ba. De hála Mohamednek még pár Mohameddel együtt betettek minket egy terepjáróba, ami hihetetlen utakon ment át, és vitt a szomszéd faluba utólérni a hajót. Természetesen gőzünk nem volt, hogy most hova visznek, de nem volt más választásunk, mert a repülőtéren sem akartunk aludni. Míg a luggage claimnél iratoztunk, addig egyébként Mohamed adott nekünk már hajójegyet (dollárért)  és kaptunk egy nokiás doboznyi visszajárót Leonéban, azt osztogattuk mindenkinek, aki segített a hajóüldözésben. Az utolsó szakaszon (a Jeeptől egy stégen át a hajóig, kb 50 méter) felkapta két újabb srác a kézipogyászunkat, majd tartotta a markát, de ezért már nem járt jutalom, legalábbis akkor még nem tudtuk, hogy milyen kicsi címletek is léteznek erre az esetre.
Freetownban már vártak minket autóval, ahonnan egyből az O'casey kocsmába mentünk, amit csak angolok látogatnak. Itt a csütörtök esti pubquizen XOXO nevű csapatunk (lakótársainkkal alkotjuk) az utolsó előtti helyezést csípte meg. . A ma esti pubquizt úgy néz ki kihagyjuk, mert legújabb Libanonból bevándorolt  építési vállakozó ismerősünk visz el minket vacsorázni.